Horvátország árfolyam

Története[ szerkesztés ] Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni — innen származik a marturina vagy mardurina szó horvátul kunovinaami nyestbőradót jelent martus latin jelentése nyest.

A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb.

Végül a Független Horvát Állam Ekkor veretett érmék: 0,50 kuna, 1 és 2 kuna A 10 kunást csak előkészítették és 1 darab ma is megtalálható a Lipcsei múzeumban. Végül A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a horvátország árfolyam, ami — véleményük szerint — nemkívánatos kontinuitást fejezne ki.

A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna a korona neve horvátul pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva.

Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe horvátország árfolyam, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit második világháborús bábállam képvisel. A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.

Érmék[ szerkesztés ] A lipaérméken Horvátországban előforduló növények, a kunaérméken állatok láthatók, melyek nevét páratlan verési évszám esetén horvátul, páros évszám esetén latinul tüntetik fel. Az 1 és 2 lipás érmék hivatalos fizetőeszközök, de csekély értékűk miatt óta nem verik, forgalomban nem találkozni velük.